Oldalak

2010. szeptember 16., csütörtök

Gond és bú.

 Gond és bú,
Eme napon nagyszabású.

Látom rajtad ,hogy szenvedsz,
Egyedül vagy pedig tévedsz!

Titokban mögötted állok,
S csak rád várok.

Mond el mi bánt,
S tovább lépsz tán.

Kezeim között arcod,
Szemeidben kudarcod.

Tudom én, láthatóak,
Óvatosan nyugtatgatlak.

Átölelek, nem eresztelek,
Angyali szárnyal körülveszlek.

Szemeidből könny csordul,
Ami az arcodról lehull.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése