A Treff és a Kőr vallomása!

Keverem a paklit,

Osztom a lapot.

Ászom van, 

De Dámám is.

A Király nálad,

S a  kőr is nálad.

Mihez kezdjek hát?

Félek...

Nem merem mondani.

Mit akarok vallani...

Rájöttem!

Már túl késő.

Utolsó lapomon pedig,

A Joker jő.

De így is vesztettem,

S új kör jön,

Talán most menni fog, érzem.

Nem, mégse!

De még mindig nincs veszve!

Két kőr,két treff.

Fekete és piros egybe kapaszkodik.

S vallomásra készülnek.

Nemsokára feltárul a lapok titka,

Mert eme csoda nagyon ritka!

Kincsesláda

"Te vagy az én kincsem,

Kit elzárok egy ládába.

S a láda ebben az esetben az én szívem,

Szívből szeretlek szerelmem."

Bloodynilla ember lesz ismét!

Sorsod kezedben,

Végzeted szemedben!

Titkod elzárva,

S ládába elrakva...

Maga vagy a tökély,

Ki rettegés nélkül él.

Bár régen félhettél,

Hisz őseid félvéréből éltettél.

S titkod is feltárult,

Hű szolgád elárult.

Időd lejárt,

A Halál is rád kacsint,

Véredre pályázik ott kint!

 A sötétség elfordul tőled,

S Nappal lesz ismét,

Mit oly rég vártunk már rég!

Bloodynilla ember lesz ismét!

 .

 .

 .

Végzeted kezemben,

Sorsod szememben!

//Ellen verse a Bloodynilla szól hozzátok!-nak.//

 

A hazug, más kárára...

Fejbe vágtál,

Nem felejtek.

Hátba szúrtál,

Dühöt érzek.

Keresztet viszek messzire,

A szívemen örökre.

A szádat bevarrnám,

Szemeidet leragasztanám.

Így nézz magadba,

Te ördög fattya!

Lásd magadban is a hibát,

Melyeket másokon is látsz!

Nem hiszem a könyörgésed,

Hulljon csak az állkönnyed...

Hazudj amíg bírsz,

Márts be másokat,

De egyet jegyezz meg;

~"Egyedül fogsz maradni az életben,

S nem lesz ki meghallgasson lélekben!"~

//Ezt egy Napóleon komplexusban szenvedő egyénnek küldöm, aki sok embert fordított egymás ellen...//

Ez barát?!

Elszakadt a fonál,
Összelett kötözve.
De a csomó megmarad mindörökre.

Megbántottál és ezt nem felejtem,
Benned meg nem bízok többé,
S ezt tartom fejben!

Csalóka a szemed, arcod,
A barátság csak játékod.
Áruló vagy én mondom,
Ez aztán a borzadalom!

Kerülj el!
Többé ne lássalak,
Mert ilyen barát ,csak egy hálátlan alak!

Ősz

Sárga ,barna levelek,
Lehullanak s eltűnnek.
Elszállnak a hűvös szélben,
Messze-messze fagyos térben.


Őszanyó is felkelt rég,
Színét is megváltoztatta az ég.
Keveset süt a nap,
Többet fúj a szél,
De a meleg nyár még mindig bennünk él!

It's my life!

 Magyarul a dalszöveg (kis része).:
Ez az életem!
Ez nem egy dal a megtört szívről,
Egy csendes ima , a hit távozott! 
És én nem leszek csak egy arc a tömegben, 
Hallani fogod a hangomat, amikor hangosan kiabálok!
 (Bon Jovi)

Mit néz Ő?

Csak nézek a végtelenbe,

Mikor meglátlak az életemben.

Rám nézel mint aki újat lát,

Én pedig vissza mint aki rosszul lát.

Engem néz?

Körülnézek,visszapillantok.

Vajon miért?Már többször láttam...

Láttam láthatóan.

Mi lehet a baja?

Talán rossz a szeme?

Hát miért nincs szemüvege!?

Hagyjuk...Biztos csak délibáb.

Vagy az eszem vitte el a láz...

Hát ha elvitte hozza már vissza,

Mert őrjítő már ez a huza-vona!

Én ismerlek.

De te ismersz e engemet?

Nehéz kérdés.

De mégnehezebb a kiderítés.

Na mindegy!

Holnapra már el van felejtve,

Ennek a párnak nincs jövője. 

Külömbözünk mint;

A Nap és a Hold,

Vagy a fekete és a fehér...

Hoppá!

Ismét találkoztunk!

Ismét úgy nézel rám,

S most közelebb lépsz hozzám.

Nem értem mi történik,

De érzem, valami új kezdődik...

Nem értem...

Nem értem ki a hibás,
Én, vagy valaki más?

Nem mondasz semmit és ez zavar,
Pedig így bárki bekavar.

Szólalj meg és nézz rám,
Ez kész rémálom ám!

Gond és bú.

 Gond és bú,
Eme napon nagyszabású.

Látom rajtad ,hogy szenvedsz,
Egyedül vagy pedig tévedsz!

Titokban mögötted állok,
S csak rád várok.

Mond el mi bánt,
S tovább lépsz tán.

Kezeim között arcod,
Szemeidben kudarcod.

Tudom én, láthatóak,
Óvatosan nyugtatgatlak.

Átölelek, nem eresztelek,
Angyali szárnyal körülveszlek.

Szemeidből könny csordul,
Ami az arcodról lehull.

Az értéktelen emberek...

Sötét helyre tévedtem,
Egyedül maradtam az életben.
Gonosz fattyak mosolyognak,
Bután bámulnak s vihognak.

Rájuk nézel az értelemért,
De csak ürességet látsz ,
Nem is érted miért.

Azt hiszed máshol jársz,
Pedig tévedsz,
Jó helyen állsz!

Hirtelen dühös leszel,
Mérgesen rájuk nézel.

Csalódást mutatsz feléjük,
Feléjük kik aljas,hazudós,semmirekellő csürhe!
Egyedül nem mennek semmire,
Félősek akár egy kiscsibe!

Bár inkább férgek,
Mivel reménytelenek.
Segíteni se lehet rajtuk,
Nem érdemelnek mást,
Csak az árulást!

Hagyjuk...Se szót se beszéd!
Ne kövesse őket semmiképp!
Nem érdemelnek mást,
Csupán csak bántalmazást!

Sőt még azt se!
Ezek nem érdemelnek semmit se.
Egy nagy nullák!
Mert valójában egy értéktelen "hullák"!

Választhatsz mert választani lehet!
Vagy közéjük olvadsz,
Vagy megmutatod milyen ; Egynek lenni , a Több millió közt!

Ő és te

Én nézlek téged,
Te mást nézel.
Rádmosolygok,
De észre se veszel.

Szívem meghasad hiába nevetek,
Mert Te örökké mást szeretsz hiába szeretlek.
Csókod röppen másnak,
Szíved átadod a csodának.

Ő hangosan sír,
Én csak némán vérzek.
Egészen addig amíg élek.

Ő rádkacsint ,Te ránevetsz,
Én pedig rácsok közt remegek.
Fázok mert te nem ölelsz magadhoz,
S így egyedül maradok a napokhoz.

Próbálok erős lenni, de nem megy már,
Mert érzem a súly alatt összedől a vár.

De Ő észrevett és kiszabadított a toronyból,
Befoltozta megsebzett szívem,
S azóta nem ereszti kezem.

Ha kell Ő átölel,
Nem kell szólnom semmiért,
Mert önként felel álmaimért.

Sajnálom e jószívű lelket,
Kit tönkretesz eme rettenet.

Ő belenéz a szemembe,
Szemében főnix lángja ég,
Mi a végtelenségig elég.
Ezzel kimutatni mindazt amit vártam én.
Én, aki szeretetet keres rég...  

Egy óra szenvedés...

Futás,futás,futás.
Örökké csak ugráltatás!
Körbe-körbe szökdelés,
Kézen ,lábon szenvedés.

Ha rosszul csinálod bosszantó,
Ha jól csinálod az se jó!

Szíved lelked bele adod,
Mire ő földbe tipor.

Átkozott!Morgod fejben...
De ő észreveszi,
S száz fekvőtámasz helyben!

Ha még ez se elég,
Jöjjön csak a nehezék.
Súlyt kézre-lábra,
Hadd fájjon minden porcikája!

Náthás vagy lázas oly mindegy!
A fő az ,hogy eddig éljen...
Essen a porba koszos korcsa,
Folyjon veríték rajta.

Kapkodjon a levegő után,
Amíg nem lesz a halálán.

Miközben a gyerek küzd életéért,
Addig ő nevet tettén.

És Átkokat s "dicséreteket" szór fejére,
Hogy örökké belevésődjön az elméjébe!

Kezdődik az iskola.

Vége van a nyárnak,
S fürge diákok járnak.


Futnak ide oda,
Jajj istenem az évnyitóra!
Fehér ing,
Fekete szoknya,
Jajj!Az igazgató monológja.


Tegnap még évzáró s ma már az évnyitó.
Hova lett a meleg nyár?
Melyet egész évben vártunk már.


Jön a hideg, 
S arcunkat pirosítja,
Táska a hátunkra,
Gond a vállunkra.


Kezdődhet a tanulás,
S, a sok dolgozat írás.
Mit már rég eltemettünk,
Most újra feleleveníthetünk.


Régi padom portalanítom,
Tiszta táblán kréta nyom.

Ismerős arcok a teremben, 
Mosollyal köszöntöm őket örömömben.

Rég volt már ,hogy találkoztunk,
S most öröm táncot járunk.


Új év,Új remények,
Köztünk szólva ezek Új esélyek!

Az érzés, amit nem lehet megfogni...

Szemeim előtt tűzkarikák
A szívem lángol és forr a vérem
Tagadni nem tudom és nem is akarom
Hogy beléd estem egy őrült éjjelen.

Refr.
Te vagy aki érdekel Te vagy aki jó nekem
Te vagy aki mindig kell
Meghalok hogyha rám nézel
Meghalok hogyha rám nézel!Óóó

By.Made in Hungaria 

A szerelmet nem lehet megfogni,

Ezt az érzést át kell érezni!

Kiállni a próbákat mit a sors rámér,

S egy párként együtt küzdeni egymásért!

Baráti segítség

Kezemet nyújtom fogadd el,
De azért az egész karomat ne vidd el!

Szeretnék segíteni rajtad,
Ehhez viszont az kell ,hogy hagyjad!

Hullócsillag!

Láttam az égen egy csillagot,
Mi az égen lehullott.
Kívántam egy-egy kívánságot,
S remélem megkaphatom ezt a valóságot!^^

A fekete angyal!

Az élet megedzett,
Angyalból démon lett...

De ha kell segítek,
Bárkitől megvédelek!

Mert szívem a helyén van,
S ha kell nagyot dobban!

Ezért maga a démon egy fekete angyal,
Kinek szándéka fényes, akár a nappal.

De az éj se áll távol tőle,
Mivel ilyenkor tesz ,szert erőre!

Viszont jó ha tőle félsz,
Mert könnyen megégsz!

Ha jó vagy nem kell félned,
Mert csak gonoszokat tépked.

Fekete szárnyal öleli át szeretteit a nehéz napokon,
S akár évekig vigyáz rájuk a hosszú útjaikon!

Nem lehetek mindig hibás!

"Nem lehetsz mindig hibás,
Nyisd ki a szád,

Üvölts ,hogy kapja __ a világ!"

Zene:Road:Ne mondd!

Sok hibát követtem el,
Nem vagyok büszke egyre sem!
De az állandó hibáztatás már túl sok nekem,
Hát tudod mit!Nem érdekel...
Menj és hibáztass mást,
És fejezd már be a szivatást!
Vedd már észre magad,
Hogy nem hiányzik más csak a szarvad!
Viszont szarvad helyett ott az agyarad,
Ha azzal megsebesítesz magadra maradsz!
Nem lesz ki meghallgasson,
S egyedül ülsz majd a síromon.
Sírhatsz majd utánam s mondogathatod,
Hogy gyere vissza drága angyalom!
De ha fordítva történik,
Én nem ülni fogok hanem térdelni,
S könnyes szemmel,fejet hajtani.
Megköszönni ezeket a keserves pillanatokat,
Mik tönkre tették a mindennapokat!

Lassú halál...

Őrült kacaj; reccsenés,

Szörnyű lassú szenvedés.

Balta vagy kés, oly mindegy!

A gonosz bárhogy megölhet.

Hol a szívedbe döfnek,

Hol a lelkedet törik darabokra.

Ezért, ez a legrosszabb halál,

Mert oly lassú és keserves, a kínlódás..

Hát sikerült nekik!

Megtörtek s megváltoztam.

Űzött vadból üldözővé váltam!

Olyan szennyes lettem mint ők,

Kik aljas módon lenézők.

Lenézők...

Mire fel?

Olyanok mint a gyermekek.

Se többek ,se kevesebbek.

Egyszerűen csak emberek.

Emberek kik eltévedtek,

S egyedül tévútra tértek...

Ne add fel!

Ne add fel,

Hisz akkor elveszel!

Bátran haladj előre,

A jövőbe tekintve.

Ha kell nézz szembe önmagaddal,

A féltve őrzött álmaiddal.

Váltsd őket valóra,

Ne várj a holnapra!

Minden egyes nap új kezdet,

S akár magad lehetsz a végzet!

Mert úgy alakítod a sorsod,

Ahogyan te gondolod!

Csak ha biztos vagy...

Álmomban már láttalak,
S bevallom rég vártalak.
Megakarlak ismerni,
Hozzád közelebb kerülni.
Megérinteni a szíved,
Megérteni a lelked.

De vigyázz könnyen megrökönyödök,
Mert korlátok közt vergődök.
Engem nehéz megfejteni,
Ne is akarj elfogni!
De megismerni megismerhetsz,
Talán közelebb léphetsz.

Megérinthetsz de csak óvatosan,
Egy rossz mozdulat,
S karok a hóban!
Jéghideg csókomat,
Csak akkor fogadd el,
Ha biztos vagy, és nem futsz el!

A végtelen vers...

A kezdetek kezdetén,
Anyaméhbe pihentem én.
Biztonságban mindentől,
Az élet szenvedéseitől,örömeitől.

Kilenc hónaposan végül megérkeztem,
Ártatlanul édesanyámra néztem.

De a hetek gyorsan teltek,
És a csecsemőből mászóbajnok lett.
Eközben a hónapok is elteltek,
Mászóbajnokból totyogó lett.

De az évek gyorsan teltek ,
S totyogóból óvodás lett.
Aztán 6-7 évesen elkezdődött az iskola,
S azóta is jár oda.

De a gyermekből tini lett,
Ki a felnőtt kor felé lépeget.

(A vers folytatódni fog még.^^) A zene előadója,címe: George Harrison- Got my mind set on you

A család

Legyen rokon vagy barát,

E kettő egy nagy család.

A barátaid ; nővéreid és bátyáid,

Vagy akár öcsikéid és húgicáid.

De a legkedvesebbek a rokonok,

Kiknek örömet okozhattok!

Becsüld meg őket ,s szeretetüket,

Mert boldoggá teszik az életedet!

A "végtelen" romboló vélemény...

Némán tűröm a véleményt,
Amik elüldözik a reményt.
Védd magad mert rád szállnak,
S könyörtelenül lelkedbe tipor(ná)nak!

Csendben, titokban...

Szeretek veled beszélni,
Az illatodat beszívni.
Hozzád bújni mikor félek.
S ilyenkor csak reménykedek.
Reménykedek az ölelésben,
Reménykedek a szeretetben.
De legjobban bízok egy csókban,
Csendben ,titokban...

Mili

Lételemem a szabadság,

Életem a lustaság.

Habár még játékos vagyok,

Ezért a központban ragyogok.

Puha mancsom gyengédség,

Éles karmom védettség.

Bajszomon friss tejecske,

Szőrömön a tejfölöcske.

Bundácskám fekete,fehér.

De sosem szürke mint az egér.

Mellettem nem fogsz nyugton ülni,

Mert én vagyok a kicsi Mili!

(Ezen a képen pedig Milit látjátok!^^Kicsit régi kép.)

Tappancs

Cuki vagyok nem tagadom,

Csóválom is a ponponom.

Minden helyet elfoglalok,

Minden fotelt uralok.

Mert én vagyok a nagy császár,

Ki a kajából is dezertál.

Kutya élet mi az nekem,

Bohóckodás a mindenem!

Nevess csak, nevess csak drága gazdi,

Csak ne feledj szeretni.

Göndör szőröm mint a bárány,

De ha kell megvédelek, meg ám!

Mert én hűséges maradok ízig-vérig,

S, sose feledlek a sírig!

( A képen a kutyusom látható!^^)

Vihar

Dörög az ég,
Cikázik a villám,
Égi háború készülődik ám.
Zuhog az eső,
Cseppek koppannak,
A szél ordít ,
S mint az orkán pusztít.
S lám mily nagy robajjal jött,
Oly gyorsan tovaköltözött.

Szerelmespár

A vad külsőben az ártatlan szív,
Mely az ismeretlenbe hív.
Szívesen tartok vele,
Hisz jóságos a tekintete.
Ő rám néz , én vissza rá,
Így leszünk mi több annál...

Több annál mint puszta képzelet,
Több annál mint a végzeted.
Több annál mint barátság,
De nem több annál mint egy házaspár..
Mert mi vagyunk a szerelmespár!

Egy zombi jegyzetei

Teliholdkor a vérfarkasok vonyítanak,
Nappal nagyokat szundítanak.
Éjjel a vámpír vadászik,
S jó nagyokat piázik.
A kentaurok turbékolnak,
És lányokat lopkodnak.
S míg a szirének dalolnak,
Férfiakat csábítanak.
Aggodalomra nincs ok, 

Hisz vannak boszorkányok!
A gond már ott kezdődik,
Ha sok démon keletezik.
De az angyalok megvédenek,
Gyönyörű fénnyel körülvesznek.

Viszont ha én ezt folytatom,

Lefog szakadni a karom!XP

Jön még télre tavasz...

Jön még télre tavasz,
Hamarosan ihletet kapsz!

Ihletet az életbe,
Jegyet az édenbe.

Édenbe mely téged vár,
Hol sok szerelmespár jár.

Jár?Vagy inkább száll!
Úgy mint a Főnix madár.

Főnix madár mi elhamvad,
S poraiból feltámad!
 
Feltámad mint szerelmem irántad,
Mert te vagy az életem, vedd észre lássad!
 
Lássad a fényt a szememben,
Ami világosságot hoz szívedben.

A szív fájdalma

Szívem lüktet a fájdalomtól,
Ellöktél érte a vágytól.

Lelkem széthasad a fájdalomtól,
Csak apró bábú voltam a magánytól.

Könnyem hull miattad,
Ki sosem szeretted társadat.

Éhes hiénává váltál,
S engem elhagytál.

Tűnj el te démon,
Gyógyulj meg szívem,
Mert ekkora csalódás ,már rég nem ért engem...

Átkozott...

Átkozott a tested minden porcikája,

Átkozott a létezésed,

Átkozott a lelked és átkozott a szíved.

Szíved mely anyádtól kaptál
És melyet most elhasználtál.

Szégyenfoltja beléd vésetett, 

Ne szitkozódj te elesett!

Véres kezedet nem mossa semmi, 

Így jártál ,tehát ennyi!

Bloodynilla szól hozzátok!

Vér,vér,vér!

Vér, ami belevezet a sötét éjbe,

Vér, amit ínyem kedve szerint keverhetek,

Vér, ami feledhetetlen élményt nyújt.

A vér kötelez!

Lényem fenyegető mily oly felemelő.

Maga vagyok a gonoszság ki még a végzettel is szembe száll.

Én vagyok az , kitől mindenki fél,

Akitől a nap is rettegve kél.

Kire rettegve gondolhat a halál ás remegve tova száll.

Glóriámat nem használom,

Szerencseszámom a 13.

Démon vagyok , sötét angyal,

Aki velem szembeszáll, az meghal!

U.I.:Bloodynilla szólt hozzátok! ;D